Az folyamatos esőzések nyomán kialakult árvíz miatt az Abaligeti-barlang jelenleg zárva tart. Megértésüket köszönjük!

Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?

Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt. Korábbi cikkükből kiderült, miért nem esnek le a fejjel lefelé lógó denevérek alvás közben, de vajon miért van egyáltalán szükségük arra, hogy ezt a furcsa módját válasszák a pihenésnek?
…tovább olvasom

Miért nem esnek le a fejjel lefelé lógó denevérek alvás közben?

Téli álmot alvó denevérek az Abaligeti-barlangban

Bár a Földön élő denevérek kilencven százaléka a trópusok lakója, néhány denevérfaj sikeresen alkalmazkodott a mérsékelt éghajlathoz, így Magyarországon is találkozhatunk velük. A hazánkban élő denevérek számára az egyik legnagyobb kihívást a téli, táplálékszegény időszak átvészelése jelenti. A denevérek, sok más emlőshöz hasonlóan téli álmot alszanak, lecsökkentett anyagcseréjű állapotban várják a tavaszi, rovarokban bőséges időszakot. A téli időszakot megelőzően néhány denevérfaj akár több száz kilométert is megtesz, esetükben azonban a vándorlás oka a téli pihenőhely felkeresése és nem a táplálék utáni vándorlás, mint a költöző madarak esetében.

A denevérek hibernációjának egyik feltétele, hogy megfelelő zsírtartalékkal rendelkezzenek, ezért ősszel, a téli álmot megelőzően intenzív vadászattal töltik fel zsír készletüket, melyet azután a tél folyamán felélnek. A csökkent anyagcseréjű állapot nem állandó, téli álmuk közben a denevérek időnként felébrednek, salakanyagot ürítenek és néha helyet is változtatnak, fontos azonban tudnunk, hogy az „ébredés”, a testhőmérséklet visszaállítása a normál állapotra igen nagy energiafogyasztást igényel, ezért az alvó denevéreket felébreszteni, zavarni nem szabad. …tovább olvasom