A hagyományoknak megfelelően augusztus utolsó szombatján kerül megrendezésre a Denevérest, ahol szakavatott denevérkutató közreműködésével pillanthatunk be a denevérek titokzatos életébe.
A program helyszíne az Abaligeti-barlang bejárata előtti terület, a részvétel ingyenes.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is augusztus utolsó hétvégéjén kerül megrendezésre a Denevérest Abaligeten, ahol denevérkutató segítségével ismerkedhetnek meg hálóval befogott denevérekkel.
Időpont: 2015 augusztus 29, 20.00 óra
A programon a részvétel ingyenes!
Tájékoztatjuk látogatóinkat, hogy az idei Denevérest 2014 augusztus 30-án, 20:00 órától kerül megrendezésre az Abaligeti-barlang előtti téren. A programon résztvevők megismerhetik a denevérkutatás módszereit és jelentőségét, közelről megnézhetik az Abaligeti-barlangnál hálóval befogott denevéreket és megismerkedhetnek az egyes fajok egyedi jellemzőivel. A tóparton lehetőség nyílik a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevérek megfigyelésére. A tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
A programot a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagja vezeti, a várható időtartam 2 óra.
A részvétel ingyenes
Az esti órákra tekintettel célszerű meleg ruhát és zseblámpát hozni, illetve gondoskodni a szúnyogok és a kullancsok elleni védelemről.
A denevérek szaporodása sokban különbözik a többi hozzájuk hasonló kis testű emlősétől. A párzási ciklus egy meghatározott ciklus alapján zajlik, a téli alváshoz kapcsolódva. Ősszel, a nászidőszakban a denevérek gyakran keresnek fel úgynevezett nászbarlangokat, ahol később téli pihenőhelyet is találnak. …tovább olvasom
Augusztus utolsó hétvégéjén, augusztus 27-én kerül megrendezésre idén az immár hagyományosnak számító Denevérnap az Abaligeti barlang előtt. A bejáratnál szürkületkor hálókat feszítünk ki és a befogott állatokat “testközelből” is megfigyelhetik az érdeklődők sőt a szakértő különleges detektorral az emberi fül számára is hallhatóvá teszi hangjukat.
Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt. Korábbi cikkükből kiderült, miért nem esnek le a fejjel lefelé lógó denevérek alvás közben, de vajon miért van egyáltalán szükségük arra, hogy ezt a furcsa módját válasszák a pihenésnek?
…tovább olvasom
A csepegő víz évszázadok alatt változatos formájú cseppköveket épít
A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől. A 19. század végétől kezdve a turisták számára készült, útleírások átvették a kifejezést és a magyarországi barlangok nagy részét csepegő-kő, majd cseppkő barlangnak nevezték. Ma már a legtöbb embernek a cseppkő szó hallatán a mészkő barlangokban keletkező kalcium-karbonát kiválások jutnak eszébe.
A cseppkövek keletkezése rendkívül összetett folyamat, melyet számos tényező befolyásol. A csapadékvíz, mely a barlangok kialakulásáért is felelős, a benne lévő széndioxid hatására savassá válik, így a repedésekben beszivárogva oldani képes a mészkövet. Először is azt kell tisztáznunk, honnan kerülhet széndioxid a vízbe: …tovább olvasom
Árvíz az Abaligeti-barlangban (Fotó: Tóth Péter)