Technikai okok miatt az Abaligeti Cseppkőbarlang zárva!

Sajnálattal tájékoztatjuk tisztelt látogatóinkat, hogy az Abaligeti Cseppkőbarlang világítási rendszerének karbantartása miatt a barlang látogatása néhány napig szünetel.
A munkálatokat igyekszünk mielőbb elvégezni, hogy a kiépített járatot ismét megnyithassuk.
Amennyiben a barlang látogatását tervezi, kérjük előzetesen érdeklődjön a 06-72 498-766-os telefonszámon és figyelje honlapunkat!

November 8-án zárva tart az Abaligeti-barlang

november 8-án a barlang és múzeum zárva!

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatja tisztelt leendő látogatóinkat, hogy 2010 november 8-án a környék elektromos hálózatának karbantartási munkálatai miatt az Abaligeti Cseppkőbarlang és a Denevérmúzeum zárva tart. A hét többi napján a szokásos téli nyitvatartás szerint 10 és 15 óra között várunk minden érdeklődőt.

Denevérnap 2010

Bár a barlang kiépítése és látogatottsága miatt az Abaligeti-barlang telelő denevérállománya a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, párzási időszakban minden évben denevérek százai keresik fel a barlangot. A denevérek megismerését nem csupán a Denevérmúzeum segíti, hanem az évente megrendezésre kerülő, immár hagyománynak számító Abaligeti Denevérnap, ahol a látogatók sötétedés után szakképzett denevérkutató közreműködésével ismerkedhetnek meg ezekkel az érdekes és hasznos állatokkal.
Ebben az évben 2010 augusztus 28-án este feszülnek ki a leheletfinom hálók az Abaligeti barlang bejárata előtt. A befogott állatokat a kutatók megmérik, megvizsgálják, s így értékes információkhoz jutnak a környék denevérpopulációjára vonatkozóan, miközben a látogatók is testközelből nézhetik meg a denevéreket, s közben kérdéseikre is választ kaphatnak a szakembertől. A programon a részvétel ingyenes.

A denevérnapon minden évben nagy az érdeklődés

Árvíz a barlangban

Árvíz az Abaligeti-barlangban (Fotó: Tóth Péter)

Az Abaligeti-barlang kialakulásában hatalmas szerepe volt a rajta végigfolyó pataknak, melynek kristálytiszta vizéről már Kitaibel Pál is említést tesz naplójában, amikor 1799-ben látogatást tesz Abaligeten. Akkoriban a víz még szabadon folyt tovább a falun keresztül, vizének felduzzasztásával 1959-ben hozták létre a barlang előtti két mesterséges tavat.
A barlang vízgyűjtő területének nagysága 6,4 km², egy része a Jakab-hegyi homokkő felett helyezkedik el. Fő ismert víznyelői a Nyárás völgyben találhatók. A patak átlagos vízhozama a nyári időszakban percenként 100-150 liter, de komolyabb esőzések és nagy tavaszi hóolvadások után ennek akár százszorosára is növekedhet, ilyenkor nagy robajjal percenként akár 15 ezer liter víz is végigzúdul a járaton.
A májusi hirtelen jött csapadék a barlangban hosszú idő óta nem látott mértékű árvizet okozott, melyen ideje alatt több helyen a korlátok is víz alá kerültek.

Új esőbeálló

Rossz idő esetén, amikor a strandoláshoz hideg van, az abaligeti, orfűi vagy pécsi nyaralás tökéletes programja lehet az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum meglátogatása. Mivel a pénztár épület előtti féltető befogadó képessége elég csekély, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a barlang előtti területen egy esőbeálló építtetését kezdte, hogy a látogatók kényelmesebben várakozhassanak a barlangtúra indulásáig.

Esőbeálló építése a barlang bejárata mellett