2014. Június 21-én szombaton, a Barlangok Napja alkalmából érdekes programokkal várjuk az érdeklődőket az Abaligeti-barlanghoz, amelynek keretében lehetőség lesz jobban megismerni a barlangok világát, a barlangászat történetét, eszközeit.

10.00 Szakvezetéses túra a Denevér tanösvényen
10.15 Barlangi manótúra gyerekeknek
11.00 A denevérek világa – természetismereti foglalkozás kicsiknek és nagyoknak
12.00 Barlangi totó nyereményjáték sorsolása
13.00 A denevérek világa – természetismereti foglalkozás kicsiknek és nagyoknak
14.00 Barlangi kötéltechnika eszközeinek bemutatása
15.00 Barlang-kvíz: játékos kérdezz-felelek nyereményekkel

Folyamatos programok:
Kötélpályás ügyességi játékok, kőzetbemutató, könyvbemutató
Egri Csaba – 3D képvetítés a Mecsek barlangjairól a Denevérmúzeumban
Kiállítás a Barlangok és élőviláguk című rajzpályázatra beérkezett művekből

Közreműködő szervezetek:
Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület
Mecseki Karsztkutató Csoport
Magyar Barlangi Mentőszolgálat Dél-Dunántúli Területi Egység
Vidékfejlesztési Minisztérium

A programon való részvétel ingyenes, kivéve a barlangba szervezett programokat.
A manóvezetés részvételi díját az Abaligeti-barlang belépőjegy ára tartalmazza.
A manótúrán való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges!
(Tel.: 72/498-766. Résztvevők létszáma: max. 40 fő)

Az Abaligeti-barlang és a Denevérmúzeum 50% kedvezménnyel látogatható az egész nap folyamán.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a barlangok napja alkalmából idén újra rajzpályázatot hirdet alsó és felső tagozatos tanulók részére. A pályázaton a barlangokról, barlangok élővilágáról készült alkozásokkal nevezhetnek az általános iskolások. Tovább olvasom…

A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől. A 19. század végétől kezdve a turisták számára készült, útleírások átvették a kifejezést és a magyarországi barlangok nagy részét csepegő-kő, majd cseppkő barlangnak nevezték. Ma már a legtöbb embernek a cseppkő szó hallatán a mészkő barlangokban keletkező kalcium-karbonát kiválások jutnak eszébe.

A cseppkövek keletkezése rendkívül összetett folyamat, melyet számos tényező befolyásol. A csapadékvíz, mely a barlangok kialakulásáért is felelős, a benne lévő széndioxid hatására savassá válik, így a repedésekben beszivárogva oldani képes a mészkövet. Először is azt kell tisztáznunk, honnan kerülhet széndioxid a vízbe: Tovább olvasom…

Az Abaligeti-barlang legnagyobb, cseppkövekben leggazdagabb részét a Nagytermet 60 évvel ezelőtt, 1954-ben tárta fel kutatótársaival Vass Béla. Az esemény kapcsán 2014. június 20-án tartott megemlékezés keretében Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója emléktáblát avatott a tavaly elhunyt barlangkutató tiszteletére.

Tájékoztatjuk tisztelt vendégeinket, hogy az árvíz levonultával a barlang 2014. május 20-tól újra a megszokott nyitvatartás szerint látogatható!

Azok számára, akik nem csak a barlang kedvéért látogatnak Abaligetre, hanem szeretnének egy kicsit több időt is a településen tölteni és megismerkedni annak történetével, kedvező lehetőséget kínál a Barangoló jegy, amellyel négy különleges látnivalót tekinthetnek meg. A barangoló jegy az Abaligeti-barlang, Denevérmúzeum, Abaligeti Helytörténeti kiállítás és Címertár megtekintésére jogosít, megvásárolható a barlang pénztárában. Ára: felnőtteknek 1500 Ft/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak 1200 Ft/fő.
Tovább olvasom…

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy 2012-január elsejétől az Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum belépőjegy árai kis mértékben emelkedtek.

Az aktuális árakról itt tájékozódhatnak.

Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt. Korábbi cikkükből kiderült, miért nem esnek le a fejjel lefelé lógó denevérek alvás közben, de vajon miért van egyáltalán szükségük arra, hogy ezt a furcsa módját válasszák a pihenésnek?
Tovább olvasom…

Hosszas egyeztetés után az Abaligeti-barlang kezelését végző Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és Abaliget önkormányzata között végül megállapodás született, melynek értelmében az képviselő testület döntése visszavonásra került és a barlang előtti parkolót ismét használhatják autóbuszok is.

Bár a Földön élő denevérek kilencven százaléka a trópusok lakója, néhány denevérfaj sikeresen alkalmazkodott a mérsékelt éghajlathoz, így Magyarországon is találkozhatunk velük. A hazánkban élő denevérek számára az egyik legnagyobb kihívást a téli, táplálékszegény időszak átvészelése jelenti. A denevérek, sok más emlőshöz hasonlóan téli álmot alszanak, lecsökkentett anyagcseréjű állapotban várják a tavaszi, rovarokban bőséges időszakot. A téli időszakot megelőzően néhány denevérfaj akár több száz kilométert is megtesz, esetükben azonban a vándorlás oka a téli pihenőhely felkeresése és nem a táplálék utáni vándorlás, mint a költöző madarak esetében.

A denevérek hibernációjának egyik feltétele, hogy megfelelő zsírtartalékkal rendelkezzenek, ezért ősszel, a téli álmot megelőzően intenzív vadászattal töltik fel zsír készletüket, melyet azután a tél folyamán felélnek. A csökkent anyagcseréjű állapot nem állandó, téli álmuk közben a denevérek időnként felébrednek, salakanyagot ürítenek és néha helyet is változtatnak, fontos azonban tudnunk, hogy az „ébredés”, a testhőmérséklet visszaállítása a normál állapotra igen nagy energiafogyasztást igényel, ezért az alvó denevéreket felébreszteni, zavarni nem szabad. Tovább olvasom…