Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy 2012-január elsejétől az Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum belépőjegy árai kis mértékben emelkedtek.

Az aktuális árakról itt tájékozódhatnak.

A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől. A 19. század végétől kezdve a turisták számára készült, útleírások átvették a kifejezést és a magyarországi barlangok nagy részét csepegő-kő, majd cseppkő barlangnak nevezték. Ma már a legtöbb embernek a cseppkő szó hallatán a mészkő barlangokban keletkező kalcium-karbonát kiválások jutnak eszébe.

A cseppkövek keletkezése rendkívül összetett folyamat, melyet számos tényező befolyásol. A csapadékvíz, mely a barlangok kialakulásáért is felelős, a benne lévő széndioxid hatására savassá válik, így a repedésekben beszivárogva oldani képes a mészkövet. Először is azt kell tisztáznunk, honnan kerülhet széndioxid a vízbe: Tovább olvasom…

Augusztus utolsó hétvégéjén, augusztus 27-én kerül megrendezésre idén az immár hagyományosnak számító Denevérnap az Abaligeti barlang előtt. A bejáratnál szürkületkor hálókat feszítünk ki és a befogott állatokat “testközelből” is megfigyelhetik az érdeklődők sőt a szakértő különleges detektorral az emberi fül számára is hallhatóvá teszi hangjukat.

Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt. Korábbi cikkükből kiderült, miért nem esnek le a fejjel lefelé lógó denevérek alvás közben, de vajon miért van egyáltalán szükségük arra, hogy ezt a furcsa módját válasszák a pihenésnek?
Tovább olvasom…

Hosszas egyeztetés után az Abaligeti-barlang kezelését végző Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és Abaliget önkormányzata között végül megállapodás született, melynek értelmében az képviselő testület döntése visszavonásra került és a barlang előtti parkolót ismét használhatják autóbuszok is.

Bár a Földön élő denevérek kilencven százaléka a trópusok lakója, néhány denevérfaj sikeresen alkalmazkodott a mérsékelt éghajlathoz, így Magyarországon is találkozhatunk velük. A hazánkban élő denevérek számára az egyik legnagyobb kihívást a téli, táplálékszegény időszak átvészelése jelenti. A denevérek, sok más emlőshöz hasonlóan téli álmot alszanak, lecsökkentett anyagcseréjű állapotban várják a tavaszi, rovarokban bőséges időszakot. A téli időszakot megelőzően néhány denevérfaj akár több száz kilométert is megtesz, esetükben azonban a vándorlás oka a téli pihenőhely felkeresése és nem a táplálék utáni vándorlás, mint a költöző madarak esetében.

A denevérek hibernációjának egyik feltétele, hogy megfelelő zsírtartalékkal rendelkezzenek, ezért ősszel, a téli álmot megelőzően intenzív vadászattal töltik fel zsír készletüket, melyet azután a tél folyamán felélnek. A csökkent anyagcseréjű állapot nem állandó, téli álmuk közben a denevérek időnként felébrednek, salakanyagot ürítenek és néha helyet is változtatnak, fontos azonban tudnunk, hogy az „ébredés”, a testhőmérséklet visszaállítása a normál állapotra igen nagy energiafogyasztást igényel, ezért az alvó denevéreket felébreszteni, zavarni nem szabad.

A téli időszakban az Abaligeti-barlang kiépített főágában is megfigyelhetik a látogatók az alvó denevéreket. Ilyenkor különösen ügyelni kell arra, hogy hangoskodással se zavarjuk őket, illetve ne időzzünk alattuk, ugyanis a felszálló testhő, a pára is kiválthatja az ébredést. A barlangtúra során gyakran felmerül a kérdés: miért nem esnek le alvás közben a fejjel lefelé lógó denevérek. Erre a denevérek lábának szerkezete ad magyarázatot. A denevérláb olyan speciális inakat tartalmaz, melyek a terhelés hatására automatikusan összezárják az ujjakat és lehetővé teszik, hogy a denevérek izommunka nélkül lógjanak fejjel lefelé akár több héten keresztül.

Február 12-én szombaton ismét mesés-varázslatos barlangi manótúra részesei lehetnek az Abaligetre érkező gyerekek. Az Abaligeti-barlang 10 és 12 órakor különleges bábelőadás keretében látogatható a hagyományos barlangtúra helyett, ahol a kicsik Moszanka-manótól és kísérőjétől Pipisztrella barlangi denevértől hallhatnak az Abaligeti cseppkőbarlang látnivalóiról és a barlangi élővilágról, megtudhatják hogyan alakulnak ki a barlangok és hogyan keletkeznek a cseppkövek.
A manótúra részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges, a barlang belépőjegy árában a manóvezetés díja is benne foglaltatik.

“Amikor a vízcseppek a felszínen elunták magukat, elhatározták, hogy megnézik, mi van a föld mélyén. Látogatásuknak leginkább a mészkő örült. A mészkőtündérek felkapaszkodtak a vízcseppek hátára és velük folytatták útjukat, ahol pedig elbúcsúztak egymástól, ott keletkeztek a cseppkőbarlangok…”

Január 23-án a gyermekek Moszanka a városi manó és Pipisztrella a barlangi denevér segítségével egy mesés elemekkel átszőtt, különleges barlangi bábelőadáson ismerkedhetnek meg a cseppkőbarlangok csodálatos világával. Megtudhatják hogyan keletkeznek a barlangok, ki élnek a sötétség világban és mire kell odafigyelni, amikor egy barlangba látogatunk.

A manótúrák 10 és 12 órakor indulnak családok és egyéni vendégek számára. A részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges. A barlangbelépő ára tartalmazza a manóvezetés díját.

Igény esetén a speciális manótúra előre egyeztetett időpontban óvodás csoportoknak megrendelhető a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központjában.

Tájékoztatjuk tisztelt látogatóinkat, hogy a barlang világítási rendszerét érintő karbantartási munkálatok a mai napon befejeződtek. Holnaptól, ismét a megszokott nyitvatartási idő szerint 10:00 és 15:00 óra között indulnak túrák. Az utolsó barlangtúra a téli időszakban 14:00 órakor indul.

Bár a barlang kiépítése és látogatottsága miatt az Abaligeti-barlang telelő denevérállománya a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent, párzási időszakban minden évben denevérek százai keresik fel a barlangot. A denevérek megismerését nem csupán a Denevérmúzeum segíti, hanem az évente megrendezésre kerülő, immár hagyománynak számító Abaligeti Denevérnap, ahol a látogatók sötétedés után szakképzett denevérkutató közreműködésével ismerkedhetnek meg ezekkel az érdekes és hasznos állatokkal.
Ebben az évben 2010 augusztus 28-án este feszülnek ki a leheletfinom hálók az Abaligeti barlang bejárata előtt. A befogott állatokat a kutatók megmérik, megvizsgálják, s így értékes információkhoz jutnak a környék denevérpopulációjára vonatkozóan, miközben a látogatók is testközelből nézhetik meg a denevéreket, s közben kérdéseikre is választ kaphatnak a szakembertől. A programon a részvétel ingyenes.